17. fejezet

- Remélem sikerült lerázni a paparazzikat!

- Én is remélem Mia..csak az az ijesztő hogy már most ennyien vannak..majd mi lesz később? Már így is kezd egyre kevesebb magánéletünk lenni..

- Ne aggódj Lou..most inkább menjünk be mert már irtóra fázok..

- Hahó..van itt valaki? Miért van sötét?

- Louis..majd én felkapcsolom a villanyt!

- MEGLEPETÉÉÉÉSSSS! BOLDOG SZÜLINAPOT NEKTEK! - kiabálta mindenki egyszerre.

- Köszönjük! - mondtuk.

~

- Már lassan éjfél lesz!

- Igen tudom.

- Mi ez a mosoly az arcodon?

- Milyen mosoly?

- Harold Edward Styles! Azonnal elmondod hogy mi van vagy különben elmegyek!

- Avval csak te maradsz ki a jóból...

- Na már most komolyan..tudod hogy milyen türelmetlen vagyok...

- Figyelj! Éjfélig még van húsz perc..annyit bírjál ki kérlek!

- Rendben..mindjárt jövök. - nyomtam egy puszit a homlokára és elmentem.

~

Öltöztem a szobában amikor hallottam hogy valaki járkál bent.

- Danielle! Emily! Cher! Ez nem vicces!

- Szerintem meg igen!

- Basszus Zayn de megijesztettél..

- Nem ez volt a szándékom..

- Hát akkor meg mi?

- Csak mégegyszer szerettem volna boldog szülinapot kívánni

- Köszi.. - nem tudtam mit mondani..kicsit furi volt hogy a szobában vagyunk ketten..elkezdett közelebb jönni..

- Ugye nem bánod ha adok egy puszit az arcodra?

- Miért is ne? De utána akkor én is neked!

- Oké..

- Zayn..ne már..hagyjál..hallod? Te részeg vagy?

- Nem vagyok részeg! Csak bánatos..tudod én bíztam benned..de te nem engem választottál!

- Malik..azonnal engedj el!

- Hogy is ne..mégegyszer nem lesz ilyen alkalmam hogy ketten legyünk!

- Zayn Jawadd Malik! Gondolkozz ne hogy később meg bánkódj az miatt amit elkövetsz ugy hogy nem tudod mit is csinálsz! - de hiába beszéltem neki..az ablakhoz tolt és össze-vissza csókolgatott ahol ért..már a pulcsim sem volt rajtam már éppen olyan következett volna ami végzetes is lehetett volna amikor egy villanást láttam..ekkor Zayn egy kicsit megtorpant én pedig kihasználva az alkalmat kifutottam a szobából..

~

- Hazza! Letelt a húsz perc!

- Akkor mehetünk hölgyem?

- Hova?

- Meglepetés!

- Akkor minél előbb legyünk túl rajta!

~Beültünk az autóba..nem volt olyan hosszú az út..kb tíz perc vagy még annyi sem.

- Most pedig csukd be a szemed!

- Oké..de figyelj nehogy elessek!

- Kinyithatod!

- URAMISTEN!

- Nem tetszik?

- Nem Harry..nem tetszik..hogyne tetszene te hülye! Ez rohadt szép! - Egy park volt feldíszítve csak nekem..sosem volt még Harry ilyen romantikus velem mint most..egyszerűen leírhatatlan látvány volt!

- Szabad hölgyem? - kérdezte miközben kihúzott egy széket.

- Ezt te csináltad?

- Igen..te mentségemre szóljon hogy csak csokis muffint tudok csinálni és azt is már egy jó éve nem próbáltam.

- Szerintem finom..gyere kóstold meg! - megfogtam egy egész muffint a szájához emeltem..az egyik feléből ő harapott a másikból meg én...és amikor elfogyott a muffin megcsókolt..

- Basszus..ezt nem hiszem el!

- Mi a baj?

- Azok a rohadt firkászok! Komolyan nincs jobb dolguk karácsonykor? Gyere menjünk!

~ Beszálltunk a kocsiba és egy hotel előtt álltunk meg..