~ Reggel felkeltem, ránéztem a naptárra ami október 1-jét mutatott. Ma lesz az X-factor táncos válogatója és a fiúk megmérettetése a mentor házban Simon Cowell-nél. Mivel anya, apa és Logan elköltöztek Amerikába ezért egyedül éltem az Apple Street-i kis lakásomban..a saját lakásom..valahogy furcs volt kimondanom de örültem is neki...és hogy ne legyek egyedül már szinte rendszeresen a fiúk itt aludtak nálam Emily-vel együtt ami ma se volt másképp. A gondolataimból egy hangos csörömpölés zökkentett ki.
- Louis!
- Igen?
- Már megint mi a jó fenét törtél össze?
- Nem én voltam! Most az egyszer tényleg nem!
- Hát akkor ki volt és mi tört el?
- Én voltam.
- Harold Edward Styles! - ezt nem gondoltam volna rólad. És mégis mit törtél össze?
- Egy poharat nagyon erősen szorítottam!
- Most komolyan?? És mégis ideges vagy vagy mi?
- Ma lesz a válogatód hogy a jó fenébe ne lennék ideges?
- Nektek is szintén ma dől el a sorsotok..én azért jobban izgulok mint saját magamért bolondok! - mondtam egy nagy vigyorral az arcomon.
- Pedig mi érted sokkal jobban izgulunk. - mondta Zayn.
- Jé! Hát te is vagy Malik?? - Tényleg csodálkoztam mert mostanában olyan kis visszahúzódó volt...a parkos eset óta nem történt köztünk semmi..azóta is csak ezen gondolkozom hogy vajon mi baja lehet velem..mert az érdeklődés legkisebb szikráját sem mutatta felém..csak most hogy ma mindenki sorsa eldől..
- Először is igen itt vagyok, másodszor meg ne hívj így! Tudod hogy utálom!
- Egy - nekem ezt még nem mondtam, de így legalább már tudom hogy mi idegesít, kettő csak azt tudtam hogy a többieket idegesítí ha nem a nevükön szólítom őket..ugyhogy erről ennyit drágám.
Mia szemszöge
~ Délután 2-kor nagy izgalommal és félelemmel mindenki elindult. A fiúk indultak Simon-hoz, engem pedig elkísért Emily. Még volt egy óránk kezdésig és láttam hogy csak egyetlen egy lány gyakorol, miközben a többiek nevetve nézték őt. Nem értettem hogy miért hiszen fantasztikusan mozgott. Úgy döntöttem hogy odamegyek hozzá és beszélgetek vele.
- Szia, ne haragudj hogy megzavarlak de gondoltam én is gyakorlok veled ha nem bánod. Egyébként Amelia Russo-nak hívnak de szólíts csak nyugodtan Mia-nak.
- Szia, én Danielle Peazer vagyok. És örülnék ha nem kénék egyedül gyakorolni.
~ Ez alatt az egy óra nagyon jól összebarátkoztunk és nagyon reméltük hogy a másik is benne lesz a táncosok között, és még megtudtam azt is hogy Liam nagyon szimpatikus neki.
- Ne már tényleg?
- Igen, szerintem annyira aranyos. - mondta Danielle.
- Akkor amint túl vagyunk ezen a mai napon segítek neked mert már ráférne Liam-re egy rendes csaj és hidd el nekem hogy te nagyon illesz hozzá.
- Tényleg segítenél? - kérdezte csillogó szemekkel.
- Igen.
- De hogyan ha nem is ismerjük őket? Nem nézne ki hülyén ha csak úgy odamennénk hozzájuk?
- Már miért nézne ki hülyén? Nekem mind az öt srác jó barátom.
- Hogy mi van?
- Ahogy hallod.
- Jaj de jó.
~ A beszélgetésünket az szakította félbe hogy egy statiszta szólt minden táncosnak hogy menjünk a színpadra. A benntmaradásért több fordulót kellett átvészelni. Az első fordulón már a csapat felét elküldték de mi átmentünk. Ezután jött még egy forduló ahol szintén továbbjutottunk és már csak 100-an maradtunk.
Ez után következett a végső forduló ahol freestyle táncot kellett táncolni. Egy ember járkált körbe körbe és néhány ember vállát megérintette amikor a zene egyszercsak leállt.
- Azok akiknek megérintettem a vállát azoknak köszönöm a részvételt de sajnálom nektek ez most nem jött össze srácok. A többieknek gratulálok ti bent vagytok az X-factor tánckarában. Ezt nem akartam elhinni..heccből jelentkeztem és bent vagyok? Ez után közölték velünk hogy majd értesítenek róla hogy ki melyik fellépő táncosa lesz.
Liam szemszöge
Még volt fél óránk mielőtt mi következtünk volna. Addig legalább még 10-szer elénekeltük halkan a Totn-t.
Még utoljára átvettünk mindent és mi következtünk. Arra emlékszek hogy egyszer csak ott állunk Simon előtt aki elmondott nekünk egy-két biztató szót és azt is hogy szurkol nekünk. Éa akkor elkezdtem énekelni..utánam Harry jött..tehát nem felejtette el a szöveget..ennek örültem mivel Harry hajlamos volt arra hogy elfelejt dolgokat. A dal végén reméltem hogy majd sikerül leolvasnom valmiféle érzést Simon arcáról..de nem sikerült..ott ült rezzenéstelen arccal..kiküldött minket és azt mondta hogy fél órán belül kiderül kik azok akik továbbjutottak. Egy kis késéssel majdnem egy óra múlva Simon behívott minket és beszélgetésbe kezdett.
- Srácok, lenyűgöztetek!
- Köszönjük.
- Nekem a show-ba olyan csapatokra van szükségem akik képesek együttműködni. Azért raktunk titeket egy csapatba mert láttunk bennetek valamit aminek esélyt szerettünk volna adni. A válogatón kiestetek mint egyéni versenyzők de bent vagytok a legjobbak között mint egy csapat! Jöttök velem az élő show-ba!
~Csak ez csengett a fülembe: ti, élő show. Ezt nem hiszem el. Megöleltük Simon-t és megbeszéltük a fiúkkal hogy hol találkozzunk a lányokkal akiknek majd azt mondjuk hogy nem jutottunk be..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése