28. fejezet

Harry

Amikor Liam mondta hogy mi történt Miával én teljesen lesokkolódtam Zayn-nel együtt..hónapok után először vigasztaltuk egymást, de bárcsak ne ilyen körülmények között kellett volna újra jóban lennünk. Nem tudtam hogy örüljek vagy rosszul érezzem magam azért mert Mia engem akar látni majd elsőnek. Talán kicsit rosszabbul éreztem magam mint örültem hiszen tudom hogy ez az egész Zayn-nek sem lehet könnyű..vele él együtt de mégis engem akar látni elsőnek.

- Zayn! Én nem tudom mit mondhatnék neked azok után ahogy veled, de elsősorban Miával viselkedtem..tudom hogy már késő bánat de hidd el én szívből sajnálom..elismerem nagy teher lett volna két gyerek de sose kívántam volna hogy valamelyikőjükkel ez történjen..és egyszerűen olyan tehetetlennel érzem magam és elveszettnek..nem tudom mit csináljak..

- Harry! Én szeretem ŐT de azt is megértem hogy most először azért akar téged látni mert a közös gyereketekről van szó és szerintem most a támogatásodra és megértésedre lesz majd a legnagyobb szüksége. Persze én is ott leszek neki de most rád lesz szüksége jobban hiszen valamilyen szinten összetartoztatok..én már nem haragszom rád Harry..belátom hogy semmi értelme nem lenne mert így csak nekünk lesz rossz és mindenki másnak aki a környezetünkben él! - mondta Zayn. Én ezen nagyon meglepődtem de ugyan akkor örültem is hogy végre fátylat boríthatunk a múltra és csak a jelenre és a jövőre kell koncentrálni.

- Kérem fáradjon utánam az a fiatalember akit Miss Russo elsőnek látni kíván! - szólt a doki.

- Már megyek is! - kiabáltam oda neki. Még egy hálálkodó pillantást vettem Zayn felé gyorsan ránéztem a többiekre megöleltem Emily-t és a fülébe súgtam neki hogy nem lesz semmi baj. Ezután eltűntem a hosszú folyosón a dokival együtt. Megálltunk egy külön kórterem előtt amikor a doki megszólalt.

- Menjen be hozzá és mindent mondjon el neki..ő még nem tud semmiről Mr. Styles!

- Köszönöm doki hogy mindent megpróbáltak!

- Ugyan..akkor lenne mit köszönnie ha sikerült volna a magzat életét is megmenteni..a hölgy pár percen belül magához fog térni.

Amikor beléptem a szobába láttam hogy egy csövön keresztül folyik be Mia testébe a vér..elgondolkoztam hogy milyen jó hogy vannak ilyen önzetlen emberek akik adnak a vérükből evvel sok más életet megmentve..én is ilyen ember akartam lenni abban a pillanatban de nem ment volna se most se máskor..egyszerűen nem bírom a tűket és az egyéb ilyen cuccokat. Amíg ezen gondolkoztam arra lettem figyelmes hogy Mia kinyitotta  a szemét.

- Mia! Jól vagy?

- Harry! Nem..én nem tudom...mi történt velem? - kérdezte sírós hangon.

- Mia..mi éppen koncerten voltunk amikor a paparazzik téged faggatak a házad előtt..már éppen mentél volna be amikor valaki egy késsel megszúrt és mivel sok vért vesztettél ezért vérátömlesztésre volt szükséged..mondd nem emlékszel arra hogy ki volt aki megszúrt? Mert esküszöm kitekerem a nyakát!

- Harry, miért sírsz?

- Mia. ne..nem muszáj látnod a sebet..kérlek ne!

- De miért van a hasamon ekkor seb Harry? De ugye a kicsinek nem lett semmi baja?

- Mia..én...sajnálom..

- Harold Edward Styles! Ugye nem? Mondd hogy nem lett semmi baja!

- Mia! Az orvosok órákon keresztül próbálták megmenteni de sajnos a szúrás halálos volt a gyerekünkre nézve..

- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee! Nem! Miért pont velem történik ez? Miért?

Fájt így látnom őt..titkon még mindig halálosan szerettem de be kellett látnom hogy Ő jobban jár Zayn-nel..és nekem Emily-vel és a kicsivel kell majd törődnöm és megpróbálok mindent hogy egyszer majd úgy szeressem őt is mint Miát.

- Mia, kérlek nyugodj meg egy kicsit  mert ha nem megy a dokik megint elaltatnak és én azt nem akarom! Szóljak valakinek?

- Zayn-nek légyszíves!

- Már megyek is.