33. fejezet

Ez az utolsó rész. Akinek tetszett az remélem olvassa majd a másik oldalam is. http://www.1dareincredible.blogspot.com/

Zene

Már 3 napja hogy anyáékat kiraktam a házból és nem hallottam felőlük semmit..én csak Logant sajnáltam..tudom hogy ő az idősebb de ő sokkal jobban maga alatt volt mint én..ezért én vigasztaltam őt ami elég érdekes volt de hát szerettük egymást..
- Logan jól vagy?
- Szerinted? Csalódtam a szüleinkben. Komolyan nem tudom hogy te hogyan tudod ilyen jól viselni ezt...
- Tudod Logan valakinek muszáj erősnek lennie..komolyan a többi fiút is jobban megviselte mint engem..de Harry-nek a legrosszabb..

- Liam! Liam! Itt vagy?
- Nincs itt! Mindenki elment moziba..
- Basszus de megijesztettél Harry..
- Mia..én mondtam a fiúknak hogy nincs kedved moziba menni mert beszélni akartam veled..
- Na akkor hallgatlak!
- Mia én nagyon sajnálom de egyszerűen nem tudok rád úgy nézni mint egy testvérre..ugye megérted? Egy világ tört bennem össze..
- Harry! Komolyan én megértelek mert én is ugyanígy érzek..tudom hülyének fogsz nézni de hiába éltem Zayn-nel és vagyok vele az utóbbi időben..még mielőtt ezt megtudtuk és Zayn-el voltam akkor is éreztem hogy szeretlek csak annyira megbántottál akkor hogy a büszkeségem erősebb volt..de én is szeretlek! - bukott ki belőlem.. - Nem tehetek róla de nem tudlak testvérként szeretni..én annál többet érzek..és ez teljesen felemészt..
- Ha ez lesz életem utolsó napja akkor nem érdekel de égjek el a pokol tüzén!
És megcsókolt. Tudom hogy nem kellett volna engednem hogy ez történjen de még egyszer utoljára érezni kellettem az érintését..nem tehettem róla..szeretem..halálosan. És a csókból már simogatás lett..a simogatásból pedig az aminek egy testvérpár között nem szabadott volna megtörténnie..ekkor határoztam el hogy elköltözök és többé nem keresem őket..akármennyire is fáj de jobb lesz így búcsú nélkül..

- Harry én elmegyek!
- Mikor jössz vissza? Beszélnünk kell!
- Harry én nem jövök többé vissza! Elköltözöm és hagyom hogy nyugodtan éljetek tovább..mindenkinek jobb lesz így. Kiléptem az ajtón utoljára ránéztem a házra elmorzsoltam néhány könnycseppet és elindultam. Nem tudom hogy pontosan hová mentem..csak mentem amerre a lábaim vittek. Nem figyeltem a külvilágra. Éppen zöld jelzést mutatott a zebraátkelő amikor ráléptem az úttestre..és vége..se kép se hang..

Louis

- Srácok megjöttünk!

- Hello..

- Harry..veled mi van?

- Mia elment..

- Hova?

- Elköltözött..

- Hogy mi? - éppen akartam kérdezni hogy miért de megcsörrent a telefon. - Halló ki beszél?

- Halló! Ön Louis Tomlinson?

- Igen. Kivel beszélek?

- Martin hadnagy vagyok.

- Mi történt?

- Ismer egy bizonyos Mia Russo-t?

- Mi történt?

- Gázolás!

- És jól van?

- Sajnálom..halálos koponyasérülés..

- NEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Harry

- Louis ki volt az? És mi a baj?

- Egy rendőr volt az..és...és..

- Mondd már!

- Miát elgázolták...

- Hogy mi, És jól van ugye?

- Harry..én sajnálom..

- Louis, haver..ne viccelj velem!

- Úgy tűnik mint aki vicces kedvében van bazd meg?

- Ilyen nincs..nem..az lehetetlen..nem hiszem el...

*1 hét múlva*

- Srácok mindenki készen van? - kérdeztem kisírt szemekkel..amióta Ő már nincs mindenki olyan itt mint egy élő halott..

-  Igen..Paul már itt vár minket. - mondta Niall fátyolos hangon.

A pap elmondta a misét és a temetőbe tartottunk. Mindenki egy szál vörös rózsát dobott a koporsójához ahova temetik. Nem volt erőnk végig állni a temetést..senki és semmi nem érdekelt minket..leültünk a zuhogó esőben a sárba és nem törődtünk semmivel..a temetés végén csak én a fiúk és Logan maradtunk a sírnál. Egy imát elmondtunk közösen érte és megígértük neki hogy minig vigyázni fogunk egymásra és hogy mindig megőrizzük őt a szívünkben.